Meglelt Mappák

Román György munkásságának addig ismeretlen „dokumentumait” találta meg Román Kati édesapja halála után 1981-ben, a műteremnek is használt Széchenyi utcai lakás nagyszobájában.
A szekrény tetején két mappát, egyik a népbírósági pereken készült portré-sorozatot,
másik Sanghaj felirattal 1933-1939 között készült szénrajzokat tartalmazta.
Íróasztalának fiókjában három agyonhasznált füzetre lelt, amelyekben a művész rend-
szeresen leírta álmait, amelyet olykor festőinek is tartott, mellé vázlatot is készített, vagy
csak az álom élményét rögzítette.
Ízelítőül, íme néhány, a leletekből.

Lapok az „álom-munkafüzetekből”

1. lap

felső vázlat: Álom. Kelemen E.(Emil) zavaros, ugyanakkor geniális óriási képeiből. Aktok, portrék összekeverve egy képen stb. Csodáltam, irigyeltem és megállt az eszem az ösztönös tudástól.
A vázlat alapján megfestette a képet.
A monográfia adatai szerint:
Álom alakokkal 1979. 3.
Farost, olaj, 98 x 119 cm. J. n.

alsó vázlat: Rossz álom. Ólomkatonát akartam venni egy Marx téri játékboltban. A lerombolt Pesten bolyongtam nyerstéglából épülő házak között, komplikált utcákban, nem találtam a teret. Idegen katonák építették a házakat. Végül romok között, véletlenül, félig megégett és rozsdás fekete ólomkatonákat találtam. Ez a tulajdonképpeni téma, épülő házrengeteggel a háttérben. (Az alsó képen balra 2 szó: leégett, rozsdaszínű)
A vázlat alapján megfestette a képet.
A monográfia adatai szerint:
Háború (Ólomkatonák lerombolt házak között) 1981. 2 (ez az állványán az utolsó képe)
Farost, olaj, 74 x 105 cm. j.n.

2. lap

Álom. G.M. (Gábor Miklós) siketnémáknak 2. db. fával hegedült. Nyomasztó álom. Siketnémákkal zsúfolt szobában orvosi vizitre vártak. Rengetegen voltak, s a várakozás sokáig húzódott. A siketnémák majdnem iskolai padokban ültek. G.M. egyszerre megjelent, s táncos mozdulatokkal 2 fadarabbal hegedülni kezdett. (a középen)Barna -fekete-fehér színek. (Bajuszos orvos másik szobában látszik.)
vázlat alatti sorok:
Alaphangulathoz hozzátartozik egy kék katonasapka aquarell, amit egy siketnéma kiállításon egyszer már régen láttam)
A vázlat alapján megfestette a képet.
A monográfia adatai szerint:
Gábor Miklós két fadarabbal siketnémáknak hegedül. 1981 .1. (utolsó előtti képe állványán)

Farost, olaj, 105 x 110 cm. j.n.

3.lap.

Álom. EKS (?) Visszamentem Reichékhez albérletbe. R.-né állandóan mászkált és zavart. Az egyik ablak mellékutcára nézett. A szemközti ház oldala látszott, felülről lefele sok ablak (ablaksor). Már akkor nagyon festői volt (tésztás színű), és azon spekuláltam, hogy megfestem. Több Reich-féle albérlet hangulata is belekombinálódott.
A vázlat alapján megfestette a képet.
A monográfia adatai szerint:
Ablakok. 1979. 1.
Farost, olaj, 99 x 68 cm. j.n.

4. lap.

Álom. Páris. LES QUATRE ELEPHANTS HOTEL. Pénzem nem volt. Franciául nem tudtam, evvel kínlódtam. A hotel előtt távolba vesző utca. Nem tudtam visszatalálni a hotelhoz. Ténferegtem. Csak a szálloda nevére emlékeztem. Lényeg a sok mindenféle cégérrel teleaggatott hotel, meg előtte a távolba vesző, kanyargós utca; és a nyelv nemtudás meg a pénztelenség. Ifjúság utáni vágyódás is van az álomban + boxról való resignatio is. Inkább a mai odakerült énem szerepel az álomban.
A vázlat alapján megfestette a képet.
A monográfia adatai szerint:
Öt Elefánt Hotel 1977-1978 között 1. (a festményen 5 elefánt van!)
Farost, olaj 115 x 125 cm. j.n.

5. lap.

Álom. G.M. (Gábor Miklós) vásárolta kép. Hármasportré. Régimódi viseletben egy katonatiszt + 2 kivágott ruhás dáma. Rossznak találtam a képet (álmomban). Feltűnési viszketegből valamilyen Bástyasétányszerű hely külső párkányán sétáltam vele.
A vázlat alapján megfestette a képet.
A monográfia adatai szerint:
Biedermeier 1974. 1.
Farost, olaj, 100 x 74 cm. J. j. f. : Román György

6. lap.

 A tatárjárás. (Jókai „aszályos”, mélabús regényei: Szomorú napok, A régi jó táblabírák) Tatárjárás.
A vázlat alapján megfestette a képet.
A monográfia adatai szerint:
Tatárjárás 1975. 4.
Farost, olaj, 100 x 121 cm. J. b .l.: Román György

 7. lap.

3 különböző kép vázlata egy-egy sorral

Felső: Papp. L. (olimpiai ökölvívó bajnokunkról van szó) a rácsos kerítésnél a napban.
(személyesen ismerték egymást, együtt jártak a Vasasba bokszedzésre)
A vázlat alapján megfestette a képet.
A monográfia adatai alapján:
Sütkérező 1972. 13.
Farost, olaj, 91 x 62 cm. J. j .l: Román György

Középső: A villamosról álmomban látott Páris.
Nem festette meg.

Alsó: Motorok az országúton (álom)
A vázlat alapján megfestette a képet.
A monográfia adatai szerint:
Motorok. 1966.3.
Farost, olaj, 70 x 100 cm. J. j .f.: Román György 1966.

8. lap.

Melankolikusan napfényes párizsi délelőtt (rajz)
Elkészítette a rajzot is.
A vázlat alapján megfestette a képet.
A monográfia adatai szerint:
Párizsi délelőtt 1967. 6.
Farost, olaj, 61, 5 x 70, 5 cm. J. j .f.: Román György

A népbírósági mappa tartalmából

Elöljáróban: a népbírósági mappa tartalmát már három ízben láthatta a nagyközönség.
SEMJÉN ANITA a Cultural Exchange Foundation igazgatója kezdeményezte és szervezte GEDŐ ILKA gettó-rajzainak és ROMÁN GYÖRGY háborús bűnösök népbírósági tárgyalásain készült rajzainak kiállítását.
A kiállításra 1995. február 26-án került sor a Budapesti Zsidó Múzeum, a fent nevezett amerikai cég, valamint az NKA támogatásával ÁLDOZATOK ÉS GYILKOSOK címmel.
Megnyitotta GÖNCZ ÁRPÁD köztársasági elnök, fővédnöke FRANK JÁNOS Ipolyi Arnold-díjas művészettörténész - maga is túlélő - volt.
Másodízben ugyanez a kiállítás, ugyanebben a szervezésben 1995 nyarán helyet kapott Izraelben, a YAD VASEM MÚZEUMBAN, ahol jelentős nemzetközi sikert aratott.
Harmadszorra 2004. III. 18 – V.31-ig a MŰCSARNOK, ELHALLGATOTT HOLOCAUST című  nagyszabású kiállításán szerepelt 1-54 –ig számozva, egy falfelületen kiállítva valamennyi ROMÁN GYÖRGY rajz a népbírósági perekről. Hatvanhat alkotó – kortárs művészek, és túlélők, akik addigra már nem lehettek köztünk – 112 alkotással emlékeztetett arra, ami nem elfelejthető.

Ízelítőül 12 kép a mappa anyagából, dokumentált magyarázattal.

1.) KISS FERENC színész (1892-1973) – 46. füzetlap
1937-44 között a Színművészeti Akadémia igazgatója, több mint 100 zsidó származású kollégáját tanácsolta el a színpadtól. Szálasi Ferenc megbízásából 1944. október 15-től a Nemzeti Színház igazgatója. 1945. november 27-én a népbíróság 8 évi fegyházra ítélte. 1953. szeptember 23-án szabadult. 1963-ban színpadi szerepeiért Érdemes Művész kitüntetést kapott.

2.) JAROSS ANDOR miniszter (1896 -1946. IV. 11.) – 53. füzetlap
1938-41. április 1-ig tárca nélküli miniszter. 1944. III. 22- VIII. 7. között a Sztójay-kormány belügyminisztere, a zsidó deportálások felelőse. 1944. VIII. 7-én Horthy felmentette tisztségéből, Nyugatra szökése után a szövetségesek visszahozták, és átadták a magyar hatóságoknak. Háborús főbűnösként 1946. IV. 11-én golyó által kivégezték.

3.) RAJNISS FERENC újságíró, miniszter (1893 -1946. III. 12) – 40. füzetlap
Az Új Magyarság, majd a Magyar Futár szerkesztője, háborús cikkeivel és a zsidóság elleni uszító írásaival vált hírhedtté. 1944. X. 15-től a Szálasi-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. Nyugatról a szövetséges hatalmak hozták haza a többi háborús bűnössel együtt. Háborús főbűnösként 1946. III. 12-én golyó által kivégezték.

4.) SZTÓJAY DÖME miniszterelnök (1883 – 1946. VIII. 22.) – 52. füzetlap
Csaknem egy évtizedig Magyarország nagykövete Berlinben. 1944. III. 19 – 1944. VIII. 24-ig a németek megszállta Magyarország miniszterelnöke, de mikor Horthy megújította különbéke kísérleteit, le kellett mondania. 1946. augusztus 22-én, a népbíróság ítélete alapján végrehajtották rajta a golyó általi halálos ítéletet.

5.) EDMUND VEESENMAYER német követ (1904-1977) – 23. füzetlap.
1943-tól a Nagynémet Birodalom teljhatalmú megbízottja, magyarországi német követ. Az SS tagjaként 1944. március 19. után a „zsidótalanítás” fanatikus szervezője. A háború után a Szövetséges és Társult Hatalmak csak tanúkénti kihallgatását engedélyezték Szálasi Ferenc és a többi magyarországi háborús bűnös perében.
A magyar zsidóság katasztrófájáért őt is bűnösnek találták, de a Nemzetközi Katonai Törvényszék Nürnbergben 20 év börtönre ítélte, 1949. április 2-án. Büntetését John Jay McCloy németországi amerikai főmegbízott már 1951-ben 10 évre mérsékelte, és még abban az évben, a landsbergi börtönből szabadon bocsátották. Darmstadtban, haláláig a Pennel és Bulgomme illatszercég képviselője volt.

6.) BAKY LÁSZLÓ csendőrőrnagy (1898 – 1946. III. 29) – 24. füzetlap.

A Pécsi Hadapródiskola elvégzése után katonai pályára lép. 1938-ban csendőrőrnagyként kéri nyugdíjazását. 1939-től a Nyilaskeresztes Párt országgyűlési képviselője, majd a Nyilaskeresztes Front tagja. 1944. március 19. után a német megszállás idején a belügyminisztérium politikai államtitkáraként írányítja a zsidó lakosságnak az ország területéről való kiszállítását. 1944. augusztus 7-én, Jaross Andor Horthy parancsára Endre Lászlóval együtt felmenti tisztségéből. 1944-ben a Szálasi-kormány külön rendfenntartó szervezet felállításával bízza meg. Nyugatról a szövetségesek őt is hazahozzák. Háborús főbűnösként 1946. III. 29-én kivégzik.

7.) ENDRE LÁSZLÓ államtitkár, kormánybiztos (1895-1946. III. .28) – 28. füzetlap.
1944 áprilisától a Sztójay-kormányban a belügyminiszter adminisztratív államtitkára. Adolf Eichmannal szorosan együttműködve jelentős szerepet játszik a magyarországi zsidók összegyűjtésében, megalázásában, deportálásában. 1944. október 29-én Szálasi a hadműveleti területek polgári közigazgatásának kormánybiztosává nevezi ki. 1946-ban a többi háborús bűnössel együtt a szövetségesek kiszolgáltatták a magyar hatóságoknak. 1946. III. 28-án háborús főbűnösként kötél általi halállal bűnhődött.

8.) BÁRDOSSY LÁSZLÓ külügyminiszter, miniszterelnök (1890 -1946. I. 10.) – 33. füzetlap
1941. február 4-én Horthy külügyminiszterré nevezte ki, majd Teleki Pál öngyilkossága után ő lett a miniszterelnök. 1941. június 27-én hadat üzent a Szovjetúniónak, 1941. decemberében az USÁ-nak. 1942. március 7-én a kormányzóval támadt ellentéte miatt kénytelen volt lemondani. Távozása után is aktív németbarát politikát folytatott. 1945. október  29-től 1946. január 10-ig tartó pere az első volt a háborús bűnösök pereinek sorában. A népbíróság I.sz. Büntetőtanácsa háborús főbűnösként kötél általi halálra ítélte, melyet a köztársasági elnök kegyelemből golyó általi kivégzésre módosított.

9.) IMRÉDY BÉLA pénzügyminiszter, miniszterelnök (1891- 1946. II. 28.) – 38. füzetlap
1932. október 1-től 1936-ig a Gömbös - kormány pénzügyminisztere, felsőházi tag.  Lemondása után a Magyar Nemzeti Bank elnöke. 1938. március 9-én közgazdaságügyi tárca nélküli miniszter, május 14-től miniszterelnök. 1944 májusától- augusztusig, mint a Sztójay- kormány közigazgatási minisztere, igyekezett a magyar gazdasági életet a német hadicélok szolgálatába állítani. Nyugatra szökése után 1945. októberében a szövetségesek adták át a magyar hatóságoknak. Háborús főbűnösként 1946. február 28-án golyó által kivégezték.

10.) SZÁLASI FERENC miniszterelnök (1897- 1946. III. 12.) – 21. füzetlap.
A kőszegi katonai reáliskola elvégzése után katonatiszti pályára lép. Eszmerendszerében, a hungarizmusban, a totális fasiszta vezérelv dominál, emiatt 1935-ben nyugdíjazzák. 1939-ben a németek anyagi és politikai támogatásával egyik alapítója a Nyilaskeresztes Pártnak. 1944. október 15-én puccsal átvette a teljhatalmat a németek megszállta országban. A szovjet csapatok elől Németországba szökött, ahol Veesenmayer tanácsára az amerikai csapatoknak megadta magát. A szövetségesek 1945. október 3-án adták át őt a magyar hatóságoknak. Az 1946. február 5-től, március 1-ig  tartó népbírósági tárgyaláson háborús főbűnösként 7 társával együtt halálra ítélték, 1946. március 12-én kivégezték.

11.) VÉDŐK – 12. füzetlap.

12.) ÜGYÉSZEK – 11. füzetlap.

A Sanghaj-mappa 40, újságpapírlapok közé „mentett” szénrajzot tartalmazott: ázsiai arcú portrékat, aktokat, európai vonású férfiak és nők arcképeit, melyek között felismerhetően nagybeteg édesanyja kalapos képe és édesapja arcmása is szerepelt.

20 képet ezek közül a Kieselbach Galéria és Aukciósház 1998-ban a művész 36 festményével együtt állított ki, fixálás után egyforma kerettel ellátva.

8 képet férfi, illetve női portré címjelöléssel 1939. körül -  idő besorolással tartalmaz a monográfia oeuvre katalógusa a 297-280. oldalon, a többi azonban nem szerepel az oeurve-ben, szinte biztos, hogy a korábban keletkezett szénrajzokról van szó.

A honlapon 3 kép ízelítőül:

Ázsiai fiú aktja papír, szén 465x310 mm. J.n.

Ázsiai nő aktja papír, szén, 465x310 mm. J.n.


Ázsiai fiú portréja papír, szén, 465x295 mm. J.n.

A Sanghaji anyag című mappával együtt 32 db egyforma keretben a Román György Emlékszoba egyik helyiségében látható.