Román György Alapítvány
RGYA I. Krónika
Az első siker: A MONOGRÁFIA
Az alapítástól a Román György monográfia megjelenéséig csaknem négy év telt el. Román Kati 1988-ban, a Vigadóban rendezett Román György kiállítás után olvasta Kolozsváry Marianna: ”Betegségország vándora” Román György művészetéről (Művészet 1988. 8. p. 22-29) tanulmányát, és elhatározta, hogy őt bízza meg az oeuvre felkutatásával, és katalógus készítésével.
Az alapítvány létrehozásához az utolsó lökést az a tény adta, hogy 1996-ban műkereskedelmi forgalomba került egy 1926-ra datált, Román Györgynek tulajdonított olajkép, amelyről több szakember, és Román Kati is állították, hogy nem a festő műve. Ennek ellenére elkelt, és úgy hírlik, hogy Bécsben őrzi magángyűjtő tulajdonosa.
Az esemény után fél évvel került bejegyzésre a Román György Alapítvány.
A pályázatok sikeresnek bizonyultak, de „menet közben” módosultak az igények mind a feltárást végző művészettörténész, mind az alapító Román Kati részéről, és az eredetileg oeuvre-katalógusnak induló kiadványból 326 oldalas, magas színvonalú, kétnyelvű (magyar-angol) monográfia lett.
Bevezető 60 oldala Román György alkotóművészetét elemző tanulmány, tíz fejezete élén a címül szolgáló festmény látható színesben, de a tanulmány 115 javarészt színes képpel is illusztrált. Az elemzés erősen támaszkodik Román György: A magányból című könyvének önvallomásaira, önelemzéseire. A fotókkal illusztrált Román György életrajz után az angol nyelvű 24 oldal következik, ezután 156 oldalnyi festmény látható kétnyelvű címleírással, majd az irodalomjegyzéket követi a kétnyelvű oeuvre katalógus, mely évszámokhoz rendezett, 50 oldalnyi terjedelemben tájékoztat az alkotásokról, 294 fekete-fehér kisalakú képpel, összesen 545 kép feldolgozását ismerjük meg.
Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter megnyitja a könyv-premiert.
Román Kati festőművész édesapjáról mesél. Mellette balról: Kolozsváry Marianna művészettörténész, a monográfia írója és Vörösváry Ákos műgyűjtő. Jobbról: Rockenbauer Zoltán miniszter úr.
A háttérben: Román György Tatárjárás című festménye.
Göncz Anna és Semjén Anita (Cultural Exchange Federation USA igazgatója) gratulál Román Katinak.
Semjén Anita Frank Jánossal és Urai Verával beszélget
A 90 éves Csertői Oszkár is megérkezett.
Román Katinak Erdei-Grünwald Mihály újságíró gratulál.
Szakály Márta bábművész és Urai Vera gratulál Román Katinak
Kokas Ignác festőművész, Frank János művészettörténész és felesége a könyvpremieren
RGYA. II. Krónika
A második siker: Román György: Liliputok lázadása
2002-ben megjelent a 214 oldal terjedelmű, kemény kötéses, zsebkönyv méretű kötet, borítóján és hátoldalán – ellentétben az első, korábbi kiadással – egy-egy Román György-vázlatot láthat az olvasó.
A kötet a Távol-Keletet is megjárt író 1938 és 1954 között írott kilenc novelláját tartalmazza. Ezek az írások útmutatóul szolgálhatnak álomvilág-ihletésű, olykor szürrealisztikus festészetének megszerettetéséhez is. Némelyik novellának pontos kép-megfelelője is van: A majomgyilkos –Sas majommal, Liliputok lázadása – Liliputok lakomája.
A Román György Alapítvány azért választotta a festőművészt bemutató monográfia után elsőnek ezt a novelláskötetet publikálásra, mert kulcs lehet a szerző életművének teljes megismeréséhez.
RGYA III. Krónika
A harmadik siker: Román György emléktáblájának avatása
A Román György Alapítvány 2002 év végén kezdeményezte a Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatánál Román György születésének 100. évfordulója tiszteletére, és munkássága elismeréséül, emléktáblájának elhelyezését annak a háznak a falán, melyben műteremként is szolgáló lakása volt 1962-1981-ben bekövetkezett haláláig.
Az önkormányzat közgyűlése elfogadta a határozatot, miután a ház lakóinak több, mint 50%-a aláírta, hogy az emléktábla felhelyezésébe beleegyeznek.
Ezután került sor 2003. március 6-án a rangos rendezvényre.
Az eseményen dr. Steiner Pál polgármesteren kívül, aki az avatóbeszédet mondta, a Román György Alapítványt kezdettől fogva támogató V. kerületi önkormányzat különböző pártállású képviselői mellett, mintegy száz érdeklődő megemlékező jelenlétében leplezte le a táblát a polgármester úr.
A festőművész-íróra, az avató beszédet követően ,Kalász Márton költő, a Magyar Írószövetség elnöke és Vörösváry Ákos műgyűjtő, az Első Magyar Látványtár alapítója, a festőművész barátja és első gyűjtője emlékezett.
Az avatásról a Belváros-Lipótváros című önkormányzati újság, és az V. kerületi City TV híradója is készített beszámolót.
2003. március 6. Emléktábla avatás meghívó
Dr. Steiner Pál, az V. kerület polgármestere és Varga Sándorné alpolgármester
Román Kati simogatva köszönti az emléktáblát
Román György emléktáblája Budapest V. kerület, Széchenyi u. 1.
Román Kati édesapja emléktáblája előtt
Az emléktábla képe
A tábla helye a sarokházon
Kalász Márton emlékezik
Vörösváry Ákos emlékbeszéde Román Katinak dedikálva
RGYA IV. Krónika
A negyedik siker: Román György: Betegségország vándora
Kétségtelenül egyik legnagyobb eredménye az alapítvány munkásságának, hogy ezt a művet kiadatta. Ezzel is a 100 éve született mesterre emlékeztetett. A szövevényes, sokszor javított kéziratot átszerkeszttette, - Takács Márta értő munkája – és korszerű adathordozóra íratta a Román György Alapítvány. Ez az egy kiadvány már könyvként, bolti forgalomban utolsó darabig elfogyott.
A könyv borítóján Román György szép grafikája szerepel, amely a művész A kitagadott (Magány) 1966-ban festett képének vázlata lehetne, ha nem lenne grafikaként is kész alkotás.
Román György önmaga által főművének tartott könyve sorsüldözött írásmű, melyet az író 1937 és 1968 között írt a világ és a magánélet buktatói közepette. Az alkotást a kortársi értetlenkedés és idegenkedés nem engedte megjelenni a szerző életében.
Román György festészetéhez hasonlóan, az álomvilág szürrealisztikus, sok dimenziójú csodái közé vezeti az olvasót. A mű vitathatatlanul határvonal írói munkásságában, ez utolsó előtti könyve.
Szövevényesen burjánzik a mese a mesében, öt-hat helyszín történetei kavarognak egymásban. Egy jól nyomon követhető történet a bajuszpedrő-ügynök élettörténete, aki azt képzeli, hogy ő a Koldusbaka, és meg kell mentenie a szennytől a szép, tiszta, elérhetetlen Yu-Shit, a kínai leánykát. Miközben lopakodva, falakon felmászva, lakásokba leselkedve, olykor kudarcba fulladt„üzletet” kötve házról házra jár, ő látja, hallja, képzeli mindazt, ami a könyvben történik. Lidércnyomásos helyszíneket barangol végig. A történet végén ölti magára a képzelt szerep ócskásnál vásárolt Koldusbaka jelmezét, melynek viselésére addigra valóságban is jogosult, hiszen fokozatosan megvakul.
Ebben az országban mindenki „beteg”: a hazugságon, butaságon tenyésző szerelem, a „lázmadarak” csábító borzongásai, a férfi és nőalakok mállékonyak, minden mocskos, vér és konyhaszagú. A szerző ezeknek a szörnyűségeknek láttatásával bizonyítja egészséges életösztönét. Keret-hőse, és Román György is, kikívánkozik ebből a világból. Azért festi-írja ilyen elszánt erővel a torzat, mert az ideálist keresi. A Szépség, a Tiszta Szerelem csak akkor ragyog igazán, ha sötét, sűrű, betegségszagú világ veszi körül.
A könyv az Írószövetségbeli bemutatón is, a kamara-kiállítással együtt, szép sikert aratott,amely a 2003. év Ünnepi Könyvhetének rendezvénye volt. Radnóti Sándor esztéta, egyetemi tanár, szakszerűen és magas színvonalúan méltatta Román György művét. A könyv megjelenése előtt az V. kerületi City TV interjút készített Román Katival, aki vallott édesapja művészetéről éppúgy, mint mindkettejük múlhatatlan szeretetéről a Belváros iránt.
A rendezvény meghívója
Román Kati, Kalász Márton, Radnóti Sándor, Kendéné Regényi Ildikó – Köszöntés a bemutatón
A könyvet Radnóti Sándor esztéta mutatta be – itt Román Katival
Román Kati és Bognár Anna újságíró
Román Kati egy monográfiát dedikál
Román Kati Kalász Márton beköszöntőjét hallgatja
Bognár Anna és a krónikás Román György vörös önacrképével
Horányi Mária jelmeztervező Román György és Kati régi barátja a könyvpremieren
Román György A csavargó fürdője című képe előtt Bognár Péter bábszínész
RGYA V. Krónika
Az ötödik siker: Román György: A magányból
A 75. Ünnepi Könyvhét alkalmából, kamara-kiállítással egybekötött könyvbemutatón köszönthették az olvasók és érdeklődők az Aranytíz Művelődési Központban Román György: A magányból című, önéletrajzi ihletésű alkotásának a Román György Alapítvány által megjelentetett második kiadását. A bemutatón a polgármester úr egyidejű, más elfoglaltsága miatt, Pásztor Tibor önkormányzati képviselő idézte fel személyes emlékeit a mesterről, majd Radnóti Sándor, irodalomtörténész, esztéta méltatta a regényt.
Jelkép értékű a borítóul szolgáló Román György-kép is, amely a Verekedés önmagammal címet viseli. A szerző ugyanis, önelemző módon tárja fel magáról, művésszé válásáról életének történetét.
Vallomásos őszinteséggel ír a század első évtizedeinek, majd a harmincas éveknek Budapestjéről, Európájáról, a művészi személyiségen átszűrt impressziókról, vagy naturális élességű képi emlékekről - Bécs, Berlin, München, Párizs – pályáját alakító szerepéről. Ír a Távol-Keleten, Sanghajban, Tokióban töltött éveiről, a hivatásos ökölvívás testet-lelket próbáló harcairól, amelyek megélhetést biztosítottak számára a művészi tapasztalatszerzéshez.
Hitelesen tárja fel alkotói módszereit, az akadémista olajképektől, a nagy drámai erejű olajkompozíciókig, az akvarell és pasztell képek derűsebb világáig. Leírja kiállításainak tanulságait, útját az irodalom felé, szépírói módszereinek feltárását. Minden megnyilatkozásából kitetszik az emberek iránti érzékeny érdeklődése, jobbító szándéka, szeretete.
Így csak az tudja szeretni a világot, aki siketségének magányából érzékeli, és alkotó módon javítani, változtatni akarja önmagát és embertársait. Ennek az önéletrajzi ihletésű műnek alapján készült a festészetéről kiadott Román György monográfia is.
A művész hét kiállított festményében a bemutató után még egy hétig gyönyörködhettek az Aranytíz Művelődési Központ aulájában az érdeklődők.
A könyvbemutató meghívója
Emlék-könyvjelző az eddigi RGYA kiadványokkal
RGYA VI. Krónika
A hatodik: Román György emlékkiállítás Balatongyörökön
Az alapító okirat tanúsága szerint célkitűzés:” Román György életművének – festészetének, írói alkotótevékenységének – széleskörű dokumentálása és népszerűsítése”
Ennek a jegyében valósult meg 2005. július 9-én Az én Balaton-vidékem című, Román György emlékkiállítás Balatongyörökön, a Bertha Bulcsú Művelődési Ház aulájában.
Nagy szerepe volt a kiállítás megrendezésében Palásthy Bese budapesti művészetbarátnak, aki tíz éve a nyári tárlatok képzőművészeti kiállításainak szervezője, évente 3-4 kiállítás életre hívója Balatongyörökön. Segítőtársai voltak, és jelenleg is azok a Bertha Bulcsú Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója Villányi Éva, és a balatongyöröki lokálpatrióta, jelenleg polgármester Bíró Róbert, aki ennek a rendezvénynek előkészítésében és kivitelezésében odaadóan közreműködött. Nagy sikere volt a két hétig kiállított képeknek, legyen szó olajfestményről, Balaton környéki pasztellekről, akvarellekről, avagy sanghaji szénrajzokról. A kiállítás megnyitóján régi és új művészbarátok is részt vettek, a színművész-díszpolgár Raksányi Gellérten kívül Román Kati színházi és TV-s kollégái, a Szigligeti Alkotóház igazgatója Egyedné, Marika, és a kedves györökiek, akik ezeknek a tárlatoknak rendszeres látogatói, „Gyuri bácsi” régi ismerősei lettek erre az időre. Szívet melengető esemény volt ez: hiszen Román György képei ott is láthatóak voltak: a Balaton-felvidéken, ahol élete ritka derűs, és szép nyarait töltötte.
Teltház a kiállítás megnyitóján
Román Kati egy szál kerámiarózsát is kapott
Az alapítvány kurátora a megnyitó után Raksányi Gellérttel beszélget
Román Kati Balatongyöröki ismerősökkel
A megnyitó után a balatongyöröki Bertha Bulcsú Művelődési Ház előtt: Román Kati, Győry Attila, Kendéné Regényi Ildikó
Együtt a Regényi-család a kiállításon
Palásthy Bese Román Katival a kiállításon
A Román György kiállítás tárlója előtt: Román Kati, Villányi Éva, Palásthy Bese
RGYA. VII. krónika
A hetedik: Román György: Az én Balaton-vidékem
Román György halálának 25. évfordulója alkalmából jelentette meg az alapítvány azt a képeskönyvet, amely a festőművész derűs szépségű pasztelljeiből, akvarelljeiből ad válogatást. Így ír ezeknek a képeknek a születéséről Román Kati az előszóban:
„Túl a hetvenedik életévén már mindig remegett a keze, de csak addig, amíg kikeverte a festéket. Ahogy a papírhoz ért, a bizonytalan kéz biztossá változott, és olyan vonalat húzott, amilyent akart, amilyent megálmodott. Néha meglestem a parkban. Mosolygott, mint egy csínytevő gyerek, és közben elégett gyufaszálakat használt az otthon felejtett szénkréta helyett. A nehéz és kemény hétköznapokat hátrahagyva lettek ezek a képek Román György „mosolyai.”
A 43 képet tartalmazó kiadványt az Alexandra Pódium 2006. március 24-i rendezvényén mutatta be az alapítvány. Az alkotóra Román Kati, az alapítványtevő, a művész leánya, és Vörösváry Ákos műgyűjtő-barát emlékezett, művészetének értékeiről Kicsiny Balázs festőművész beszélt.
A Román György Alapítvány 1997-2011-ig fejtette ki tevékenységét Román György művészetének elismertetése érdekében. Megszűnését az alapítványtevő, Román Kati halálán kívül a támogatottság lehetőségeinek beszűkülése tette indokolttá.
Bízunk abban, hogy ez a munka nem volt hiába való!
A krónikás: Kendéné Regényi Ildikó, a RGYA volt kuratóriumi elnöke
|